P-37 lokátor

Frekvencia 2,9-3,3 GHz
Impulzus teljesítmény 5x700 kW
Impulzushossz 1,2 µs
Impulzus ismétlési frekvencia 375/750 Hz
Hatósugár 450 km
Mérési pontosság ferdetávolságban 180 m
Mérési pontosság oldalszögben 2 fok
Antenna forgási sebesség 3/6 fordulat/perc
Idegen/saját felismerő rendszer NRZ-20
Közepes hatótávolságú lokátor A P-37 szovjet közepes hatótávolságú kétdimenziós felderítő és rávezető rádiólokátor. A típust az 1970-es évek közepére fejlesztették ki a P-35-ös alapján. Elődjéhez képest növelték a zavarvédelmet, az ellenséges rádióelektronikai tevékenység elleni védelmet, valamint a hatótávolságot. A Varsói Szerződés volt tagállamain kívül használják közel-keleti és afrikai országok is. NATO-kódja: Bar Lock. Magyarországi használata A Magyar Néphadsereg 1976-ban rendszeresítette a típust, és modernizált formában mind a mai napig részt vesz hazánk légterének védelmében. Összesen 21 darabot állítottak belőle szolgálatba. A lokátor hazai modernizálási programja 1997-ben kezdődött. Az első korszerűsített példányt 1999-ben adta át a Magyar Honvédségnek a HM Arzenál ZRt. A NATO alárendeltségbe kerülő, ún. gerincradar-századoknál (64/11. – Kup, 64/12. – Juta, 64/21. – Debrecen, 64/22. – Békéscsaba) 3-3 darab P-37-es működik.