A Mi-8-as helikopter komplex gyakorlóberendezése a személyzet vezetéstechnikai, helyzetmeghatározási, hajtómű vezérlési és navigációs feladatainak oktatását valamint gyakorlását szolgálta az összes repülési üzemmódban.
A Szovjetunióban gyártott berendezést 1984-ben telepítették a szolnoki katonai repülőtéren, hogy takarékos módon, üzemanyag felhasználás nélkül tudjanak különböző repülési feladatokat gyakorolni, mint például a felszállás, a leszállás és a függés.
Az eszközzel biztonságosan lehetett a különböző vészhelyzeti esetekre alkalmazható műveletsorokat begyakorolni.
Fő részei:
A Mi-8T pilótakabin, a hidraulikus mozgató karokkal és a vetítő rendszerrel.
A makettként megépített (nem valóságos) repülőtér három dimenziós kamerával. A dioráma alsó és felső részén tükrök terjesztették ki a látható teret. Az egész térképet nagy teljesítményű izzókkal világították meg, a minél jobb kamerakép érdekében.
Az analóg számítógép kondenzátorokkal, relékkel, elektromotorokkal, szelszin rendszerekkel, műveleti erősítőkkel tudott szorozni, összeadni, kivonni és integrálni. A rendszer hajtómű hangot és forgószárny fordulat zajt tudott imitálni a különböző üzemmódokhoz.
Az instruktor pulton elhelyezett monitoron ugyanaz a (külső) repülőtér kép volt látható, mint a pilóta előtt, a pulton lévő műszerek ugyanazt mutatták, mint a kabinban elhelyezkedők. Erről a helyről lehetett veszélyes helyzeteket imitálni és figyelni a pilóta vagy a fedélzeti technikus ténykedését. A pult melletti kiíró szerkezet előlapja az útvonalat, hátlapja a magasságot rajzolta vonalas megjelenítéssel.
A szimulátor 2019-ig működött, tehát összesen 35 éven át szolgálta a magyar helikopteres személyzetek képzését.
