Li-2T "Teve"

hosszúság 19,65 m
magasság 5,15 m
szárny fesztávolság 28,81 m
üres tömeg 7 760 kg
maximális felszálló tömeg 11 500 kg
utazósebesség 230 km/ó
maximális sebesség 280 km/ó
utazómagasság 1 500 – 4 500 m
maximális repülési magasság 5 600 m
hatótávolság normál terheléssel 2 170 km
felszállási úthossz 420 m
leszállási úthossz 390 m
motor típus 2 db AS-62IR
motor elrendezés 9 hengeres egysoros csillagmotor
motor normál teljesítmény 840 LE (617 KW)
motor maximális teljesítmény 1 000 LE (735 KW)
teherszállítóként maximális terhelés 2 440 kg
utasszállítóként szállítható utasok száma 21 fő
A Li-2-es típus születése

A Szovjetunió a harmincas évek közepén egy korszerű külföldi szállítórepülőgép gyártási jogának megszerzését határozta el. A licencvásárlási törekvések 1936-ban jártak sikerrel, amikor is a Liszunov által vezetett szovjet küldöttségnek sikerült megszereznie az amerikai Douglas repülőgép gyár DC-3 típusának a gyártási jogát. A szovjetek tanulmányozták a gyártási folyamatot, vásároltak sablonokat, szerszámokat valamint 18 db kész repülőgépet, melyek nagy segítséget jelentettek a gyártósorok beüzemeléséhez. Lényeges feladat volt az amerikai szabványok szerinti méretezés metrikus rendszerbe történő átszámítása valamint a szovjet gyártású M-62IR (1941 után AS-62IR) csillagmotor beépítése. A DC-3-as szovjet változata a PSz-84 (Пассажирский Самолёт - 84) típusnevet kapta. A sorozatgyártás 1939-ben indult el a moszkvai 84-es számú repülőgépgyárban. Az Aeroflot 1940-ben kapta meg az első gépeket és rögtön üzembe is állította a Moszkva-Berlin és Moszkva-Stockholm járatokon. A II. világháborúban a PSz-84-es gépeket katonai célokra használták, többek között deszant egységek szállítására, a partizánok utánpótlásának célba juttatására, de részt vettek a Leningrádot ellátó légi hídban is, és volt felfegyverzett változata is.  A gépek gyártását 1941-ben Moszkvából Taskentbe telepítették át, ettől az évtől az M-62IR motor típusneve AS-62IR névre változott. 1942 szeptember 17-től a PSz-84-esek a Li-2-es típusjelzést kapták.

A Li-2-es a magyar közforgalmú repülésben

A II. világháború után a többi szocialista országhoz hasonlóan hazánkban is megalakult egy a szovjetekkel közös légiforgalmi vállalat, mely a MASZOVLET nevet kapta. A Magyar Szovjet Légiforgalmi Részvénytársaság 1946 márciusában tartotta alakuló ülését és már augusztusban megérkezett az első öt Li-2-es repülőgép. 1946 októberétől megindultak a belföldi járatok vegyes szovjet-magyar személyzettel a következő városokba és sorrendben: Szombathely, Debrecen, Szeged, Győr, Pécs, Miskolc, Nyíregyháza, Békéscsaba, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg. 1947 júliusában a Budapest-Prága járattal megindul az első nemzetközi járat. Az első öt gépet újabb négy darab követi 1947-ben, majd kettő 1948-ban és egy darab 1952-ben. A Néphadsereg 1957-ben 13 db gépet ad át az 1954-ben teljesen magyar tulajdonba került vállalatnak, új nevén a MALÉV-nak. Így összességében 25 db Li-2-es szolgált a magyar polgári légi közlekedésben. Az ötvenes évek végére a belföldi légi közlekedés elvesztette jelentőségét az addigra felfejlődött közúti és vasúti utas-és áruszállítással szemben. A nemzetközi forgalomban a modernebb IL-14-es és IL-18-as típusok kiszorították a Li-2-est. A MALÉV 1961-ben leállítja a Li-2-es flottáját, néhány gép visszakerül a Néphadsereghez vagy átkerül az MHS-hez (Magyar Honvédelmi Sportszövetség). A selejtezett gépek nagyvárosok parkjaiba kerültek vagy tűzoltó gyakorlatokon elégtek.

A Li-2-es „Teve” a Magyar Néphadsereg szolgálatában

1949 szeptember 9-én és 10-én érkezett az első 4 db Li-2-es repülőgép a Magyar Néphadsereg részére a kecskeméti repülőtérre. Néhány nap múlva áttelepültek Mátyásföldre ahol az I. Önálló Szállítórepülő Raj kötelékében megkezdték velük a pilóták a típus átképzést. Egy gép szállító feladatot látott el a többi három átkerült a Repülő Műszaki Intézethez (REMI) légifotó-térképész, célvontató illetve a tehertérben megfigyelő-tanterem kialakítással a KGYRMF részére. Mivel a MASZOVLET átköltözött az újonnan megnyílt Ferihegyi repülőtérre, az újonnan megalakult 16. Vegyes Repülőszázad a megüresedett Budaőrsi repülőtérre települt. Az 1950-ben érkezett újabb három gép közül az utolsó (306-os) Li-2P változat volt és kormánygépként használták. A típus az 1951 április 4-i díszszemlén Jak-11 vadászkisérettel mutatkozik be a nagyközönség előtt. Miután a 306-os megsérül és selejtezik, az újonnan érkező 5 db Li-2P (803,209,503,504,505) veszi át az államapparátus szállítási feladatait. 1952-ben 1 db, 1957-ben pedig 13 db gép kerül át a MASZOVLET-hez illetve a MALÉV-hez. 1954-ben 5 db gép visszakerül a Néphadsereghez. 1975-ben megszüntetik a gépek használatát, a beérkező An-24 és An-26 repülőgépek átveszik valamennyi feladatukat.