1961. szeptember 1-jével – a honi rádiótechnikai ezredektől függetlenül - a Magyar Néphadsereg Vezérkar szervezési és mozgósítási csoportfőnök 001300/61. sz. intézkedésével létrehozták a rádiótechnikai jelzőszázadot (MN 5341) Budapesten, a Vörös Hadsereg út 21-23. alatti laktanyában. A század parancsnokának Altorjai János őrnagyot nevezték ki. A század az összfegyvernemi hadsereg csapatlégvédelmi főnök felderítő- és jelzőszerveként azért alakult meg, hogy a hadsereg légvédelmi csapatai számára megbízható adatokat tudjon biztosítani a légi támadóeszközökről, ezáltal hatékonyabb csapatlégvédelmet lehessen szervezni.
1961. október 30-ával az összfegyvernemi hadsereg légvédelmi főnök (LÉF) alárendeltségében levő rádiótechnikai jelzőszázadot Budapesten (MN 5341) hadrendi számmal rádiótechnikai zászlóaljjá szervezték át 3 rádiótechnikai század, híradószázad, valamint zászlóalj hadműveleti csoport kialakításával. A rádiótechnikai századoknál csak 1-1 db P–10 lokátor állt hadrendben. A századok híradását R–40 és R–50 rádióállomások és K–20 tábori távbeszélőközpontok biztosították.
Megalakulásától kezdve minden évben résztvevője volt a ZENGŐ; ZENIT légvédelmi együttműködési és a GRÁNIT; PAJZS Egyesített Fegyveres Erők által levezetett légvédelmi rendszer gyakorlatoknak. 1976-ban döntés született a zászlóalj teljes szervezetének Szolnokra történő áttelepítésére. A feladat a MARCAL fedőnevet kapta. A feladat végrehajtásának első lépéseként a Szekszárdon lévő 2. és 3. rádiótechnikai század települt át Szolnokra, a Rékasi úti Fürst Sándor laktanyába. Szolnokon megteremtették a családok új lakásokba történő elhelyezését. A Rékasi úti Gábor Áron laktanyában új parancsnoki épületet, legénységi elhelyezést biztosító körleteket, valamint a technikai eszközök tárolására korszerű telephelyet alakítottak ki.
A családok költöztetését követően 1977. szeptember 9-én este a zászlóalj teljes fegyverzetével, technikai eszközeivel és személyi állományával egyetlen éjszaka közúton a Székesfehérvár– Dunaföldvár–Kecskemét–Cegléd–Szolnok menetvonalon végrehajtott manőverrel – gond és probléma nélkül – települt Szolnokra. A MARCAL feladat kifogástalan tervező és szervező munkával, jól előkészítve, kiemelkedő fegyelmezettséggel került befejezésre.
1980-ban a gyakorlatok és kiképzés mellett a személyi állomány kiemelkedő helytállással vett részt augusztus 4–10. között a Tiszaföldvár–Tiszakécske térségében árvízvédekezési munkákban. Az alakulat 1983. szeptember 27-én új csapatzászlót kapott. A zászló adományozója ismételten a Távközlési Kutatóintézet volt.
Az 5. önálló rádiótechnikai zászlóalj életében 1986-ban a RUBIN feladattal elindult a hivatásos állomány mozgatása a csapatok, intézmények között. Ennek során az 5. önálló rádiótechnikai zászlóalj állományában is jelentős változások történtek. A századok vezetésében is átrendeződések történtek, fiatal tisztek jöttek, akik felkészítésére és beilleszkedésük elősegítésére kiemelt figyelmet fordítottak, hiszen a szakmai ismeretek napi felhasználása a kiképzésben és a korszerűsítő munkában kiemelt szerepet kapott. Az alakulat mozgósítás esetén az első lépcsőbe tartozó katonai szervezet volt, ebből adódóan a zászlóaljtörzs és alegységei a riadó elrendelését követő 45. percre a zászlóalj menetoszlopba rendeződve képesek voltak az elhelyezési körlet elhagyására, majd a terveknek megfelelően a kijelölt álláskörletek elfoglalására, a híradó és rádiótechnikai eszközeikkel a feladatai megkezdésére.
A zászlóalj alapvető feladata volt, hogy a századok az elfoglalt terepszakaszon a felderítő- és célkövető eszközeikkel – PRV–16 magasságmérő, P–18, P–19 távolfelderítő lokátorállomások – mielőbb felderítsék a repülőeszközöket és azokról adatokat szolgáltassanak a zászlóalj harcálláspontjára. Ezeket értékelve és feldolgozva a légihelyzet-jelentéseket a lehető legrövidebb időn belül a hadsereg légvédelmi főnök, a légvédelmi rakéta- és tüzércsapatok harcálláspontjára, valamint az együttműködő honi és front részére a légvédelem híradó rendszerén keresztül légvédelmi jelentés formájában továbbítsák.
Az év során a zászlóalj elkezdte a várható szervezési változásokra történő felkészülést, az anyagi készletek számbavételét, elkezdődtek a személyi elbeszélgetések, melynek véglegesítése 1991 tavaszára történt meg.
1991-ben Vécsei Károly honvéd tábornok nevét vette fel a zászlóalj.
A Magyar Honvédség Vezérkar főnökének 0010/1991. sz. intézkedése alapján a szárazföldi haderő alárendeltségéből a Légvédelmi Parancsnokság 54. Veszprém Rádiótechnikai Dandár alárendeltségébe került a zászlóalj.
Az 5. önálló rádiótechnikai zászlóalj felszámolásra került, ezzel egy időben létrehozták az 54/6. Rádiótechnikai Zászlóaljat (Debrecenben), ahová a teljes egykori 5. önálló rádiótechnikai zászlóalj áttelepült Szolnokról. A rádiótechnikai századok a debreceni repülőtér mellé, a volt honi rádiótechnikai század álláskörletébe, a zászlóalj-parancsnokság és a harcálláspont a Kossuth-laktanyába települt. Az áttelepülés után 1991 augusztusában a zászlóalj az 54/18. honi rádiótechnikai századként Debrecen, valamint az 54/19. honi rádiótechnikai századként Berettyóújfalu helyőrségben élt tovább.
Köszönettel fogadjuk, amennyiben elolvasta a zászlóalj rövid történetét és elmondta a környezetében élőknek is, hogy az egykor a városban szolgált katonai szervezet lelkes csapatának az emléktáblája itt található.
A Magyar Honvédség 5. önálló rádiótechnikai zászlóaljának története
