MiG-19PM sugárhajtású vadászrepülőgép

Hajtómű típusa2 darab RD-9 B
Hajtómű tolóerő2x3 250 kp
Fesztávolság9 m
Szárnyfelület23,8 m²
Hosszúság12,54 m
Magasság3,87 m
Szerkezeti tömeg5 200 kg
Maximális felszállótömeg8 600 kg
Maximális sebesség1450 km/h
Maximális sebesség1,4 Mach
Leszálló sebesség220 km/h
Nekifutási úthossz850 m
Csúcsmagasság18 600 m
Hatótávolság2 200 km
Lokátor típusaRP-2UM
Rakéta függesztési pontok száma4
Nem irányítható UB-16 Blokk4x16 Sz-5K
UB-32 Blokk-
levegő-föld-
Önirányítású levegő-föld-
Radar, rádiólokátor, infra levegő-levegőRSz-2USz
Az első szovjet szuperszonikus vadászrepülőgép A MiG-19 az 1950-es években kifejlesztett szovjet sugárhajtású vadászrepülőgép. A PM a fedélzeti lokátorral és irányított légiharc rakétákkal felszerelt változata volt, amely éjszaka, rossz látási viszonyok között is képes volt légi célpontok elfogására és megsemmisítésére. A Magyar Néphadsereg 12 darabot rendszeresített belőle, melyek 1959 és 1974 között álltak hadrendben. NATO-kódja: Farmer. Sikerrel harcolt amerikai gépek ellen A MiG-19 prototípusa 1953 szeptemberében repült először. Szovjet sorozatgyártása 1955-ben indult meg, és több mint 10 000 példány készült belőle. Különböző változatait a Szovjetunión kívül Csehszlovákiában S-105, Kínában F-6 típusjellel gyártották. A Varsói Szerződés országai mellett több afrikai és ázsiai hadseregben is rendszeresítették. A vietnami háborúban kínai és vietnami pilóták több légi győzelmet is arattak vele a jóval modernebb amerikai F-4 Phantom II gépek ellen. A típus az egyiptomi légierő kötelékében részt vett a Közel-keleti háborúkban, illetve a Pakisztán és India közti konfliktusban is harcolt. A Szovjetunió ugyan már 1960-as években MiG-21-esekkel cserélte le, ám sok helyen később is hadrendben tartották. Kína még az 1990-es évek közepén is gyártotta a saját változatát. A hazai légierőnél A Magyar Néphadsereg csak a PM változatot rendszeresítette. 1959. május 4-én elindult el Taszárról a Szovjetunióba 12 pilóta MiG-19-es átképzésre. A típusnak nem volt kétüléses kiképző változata, így a vezetésére csak elméletben lehetett felkészülni. Dobos Géza százados volt az első magyar pilóta, aki repült vele. A 12 vadászgép Taszáron, a 31. Honi Vadászrepülő Ezrednél szolgált. Az évek során három repülő semmisült meg, két hajózó halálát okozva. A kiállított példány 1959-ben készült a Szovjetunióban, gyári száma: 651028.