A Néphadsereg oktató gépe A csehszlovák L-29, a Delfin, sugárhajtóműves oktató repülőgép. Füves repülőterekről is üzemeltethető volt. A Magyar Néphadsereg 18 darabot rendszeresített belőle, amelyek 1964 és 1984 között álltak hadrendben. NATO-kódja: Maya. A csehszlovák repülőipar büszkesége Az Aero Vodochody repülőgépgyárban Z. Rublic és K. Tomás mérnökök vezetésével 1955-ben indult meg a típus fejlesztése. A prototípus 1959-ben repült először, az angol Bristol Siddeley cégtől kapott hajtóművel, mivel a szintén saját fejlesztésű M-701 sugárhajtómű nem készült el időre. Az L-29-es második példánya azonban már csehszlovák hajtóművel repült. A szovjetek előnyben részesítik a cseh gépet A Szovjetunió az 1960-as évek elején új gyakorlógépet akart rendszeresíteni. A szokásos gyakorlattól eltérően, a szovjet Jakovlev iroda 30-as típusa mellett, két külföldi gépet is teszteltek: a lengyel PZL TS-11 Iskrát és a csehszlovák L-29-est. A Delfin egyértelmű győztesként került ki az összehasonlításból. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés országai az L-29-es rendszeresítése mellett döntöttek, kivéve a lengyeleket, akik megmaradtak a saját gépük mellett. Az Aero Vodochody repülőgépgyárban 1963 és 1974 között 3 665 darab Delfin készült. Harci bevetésre is küldték Az L-29-est számos afrikai és ázsiai ország légiereje is alkalmazta. Annak ellenére, hogy kiképző gépnek szánták, és a harci kapacitása korlátozott volt, az egyiptomi légierő izraeli páncélosok ellen is bevetette a Sínai-félszigeten. Ezzel kezdték az űrhajósok is Az első 3 Delfin 1964 novemberében érkezett meg Magyarországra. 1965 áprilisáig további 15 gép érkezett. A repülőgépek Szolnokra kerültek, ahol a Kilián György Hajózó Tiszti Főiskola (később Repülő Műszaki Főiskola) pilótanövendékei gyakoroltak velük. Ezzel a típussal tanult a két magyar űrhajós, Farkas Bertalan és Magyari Béla is. Az L-29-eseket 1984 januárjától vonták ki a hadrendből. A kiállított példány 1965-ben készült, gyári száma 591379.